A Tanzániai Evangélikus Egyház nyilatkozata az azonos neműek házasságára vonatkozóan – 2010. január
1. Bevezetés
1.1 A Tanzániai Evangélikus Egyház (Evangelical Lutheran Church in Tanzania, továbbiakban ELCT) hálás Istennek, hogy az Ő mérhetetlen bölcsességében, és fia, Jézus Krisztus által minden benne hívő egyazon test része és ugyanazon asztal közössége. Ilyen módon hatékonyan dolgozhatunk együtt az Isten által reánk bízott munkán.
1.2 Ugyanazon test részeként sokféle módon dolgozhattunk együtt jelentős és jelentéktelen ügyekben. Mindezen időkben Isten kegyelméből voltunk képesek az együtt maradásra, illetve azon meggyőződésünk által, mely szerint Isten egyháza egy, szent, egyetemes és apostoli, ahol az istentiszteletek alkalmával egyazon hitvallást ismételjük el mindnyájan. Ennek eredményeként bármilyen tevékenység bármelyik egyházban, amely eltér a normálistól és összeférhetetlen az Isten egyháza által évszázadok alatt kapott és megerősített állásponttal és tanításokkal, magától értetődően megrázkódtatást eredményez, és különféle válaszreakciókat vált ki világszerte a többi egyházból.
1.3 Ilyen abnormalitásnak ítéli az ELCT bizonyos – különösképpen Európában és Amerikában lévő – egyházak azon döntését, hogy elfogadták az azonos neműek házasságát. Az érintett egyházak számtalan módon próbálják indokolni döntésük helyességét; amelyeket most a teljesség igénye nélkül megpróbálunk sorba szedni.
1.3.1 Arra hivatkoznak, hogy az egyház tanítása a házasságról a Szentírás alapján, „férfi és nő” részére szól – meghagyva számukra a választás lehetőségét; szembehelyezkedve a hagyományos értelmezéssel, amely szerint a házasság csak „férfinak és nőnek” szól. Ennek eredményeként erodálják az alapot, apránként elerőtlenítik a hiteles bibliai igazságot, amely szerint a házasság csakis „férfi és nő” között lehetséges. Néhány igehely, amely áldozatul esett ennek a gondolkodásnak: 1Móz 1,27–28, 2,24; Mt 19,5–6a; Róm 1,26–27a és Gal 3,28.
1.3.2 Arra hivatkoznak, hogy a szeretet lényegi alkotóeleme a házasságnak és más házas intézménynek. Amennyiben két ember szereti egy mást, akkor szerintük ez a kapcsolat helyénvaló és törvényes.
1.3.3 Ezen túl szerintük a mai élet körülményei nagyban különböznek a bibliai idők viszonyaitól arra vonatkozólag, hogy mi számít és mi nem számít tör vényesnek a szerelemben és a házasságban. Továbbá azt is állítják, hogy az értékek, erények és a köz – szellem változnak attól függően, hogy mikor, hol és milyen körülmények között élünk. Ezen érvek eltorzítják a bűnről alkotott fogalmat, függővé téve attól, hogy hol és mily módon követték azt el. Ebben az összefüggésben igényt formálnak arra, hogy a teljes egyház elfogadja a szerelemről és házasságról – különösképpen az azonos neműek szexuális kapcsolatáról vallott nézeteiket. Továbbá nehezményezik, hogy az egyház nem változik az idővel, így „régimódian” rosszallja és megrója az ugyanazon nemű szeretőket és támogatóikat. Ragaszkodnak a teljes egyház átszervezéséhez, illetve ahhoz, hogy hozzájuk hasonló módon mindenki a modern viszonyoknak megfelelően gondolkodjon.
1.3.4 Továbbá kijelentik, hogy azokban az országokban, ahol az azonos neműek házasodhatnak, a családjogi törvények mérhetetlenül sokat változtak, és ha ezekben az országokban az egyházak nem cselekszenek hasonlóan, akkor azok a csőd szélére kerülnek. Értelmezésünk szerint ezekben az országokban az egyházak rettegnek attól, hogy a politikai és hatósági vendetta célkeresztjébe kerülnek. Ez azt is jelenti, hogy az egyházak elveszíthetik eddigi jó kapcsolatukat a hatóságokkal, amennyiben továbbra is fenntartják korábbi álláspontjukat – visszautasítva az azonos neműek házasságának a legalizálását.
1.3.5 Továbbá állítják, hogy a kapcsolatok kérdése – házasság, szeretkezés és a közösülés más formái – az érintett két személy előjoga. Ezekben a kérdésekben szabadon hozhatnak döntéseket. A személyes szabadság kérdése pedig alap – jogként kezelendő. Vagyis számtalan indok felmerült, mint például a fent említettek, szóban, írásban, sőt tettek formájában azon egyházak részéről, akik törvényesítették az azonos neműek közötti házasságot.
2. Ellenvélemény
2.1 Az ELCT nem tudja elfogadni az azonos neműek házasságát támogatók által vallott előzőekben ismertetett nézeteket.
2.2 Az ELCT szilárdan áll azon az alapzaton, melyet Isten Igéje jelent; a házasság az, amit a Biblia a fenti 1.3.1-es részben jelzett igeszakaszokon keresztül tanít. Ezeknek az igehelyeknek a jelentését elferdítették, melyet nem tudunk elfogadni. Mindannyian, akik ebben az egyházban (ELCT) és bárhol máshol a világban ellenzik az azonos neműek házasságát, hiszik azt, hogy a Biblia önmagát magyarázza. A Szentírás szabatos, változatlan és megváltoztathatatlan.
2.3 Szilárdan hisszük, hogy a szeretet az alapja a párkapcsolatnak és a valódi házastársi egységnek. Mindemellett valljuk, hogy a szent házasságban ez a szeretet két ellentétes nemű személy között jön létre. Továbbá az ELCT felismerte, hogy a szeretet fogalma igen tág, melynek azonban vannak jellegzetesen isteni vonásai. Ennek eredményeként, ha felszínesen vizsgáljuk, előfordulhat, hogy elfogadunk ideológiákat és különböző szeretet értelmezéseket, amelynek eredményeként összekeverjük a dolgokat, elfogadunk és törvényesítünk házassági formákat, amelyeket sem a Biblia, sem a társadalom nem fogadott el korábban. Ha egy ilyen helyzet kialakulna, és lehetőséget kapna a kibontakozásra, akkor mind az egyház, mind a társadalom egy igen komplikált helyzettel találná magát szemben, amelynek tisztázása nem lesz egyszerű: ahol a rokonok közötti, a szülő és gyermek közötti, vagy még ember és állat közötti házasság is elfogadhatóvá válik, amennyiben „szeretet” van a két fél között! Vajon nem számít, hogy milyen értelmezést használunk? Amit hangsúlyozni szeretnénk, az az, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk, amikor a szeretet re hivatkozunk, különösképpen akkor, amikor úgy tekintünk reá, mint a házasság legalapvetőbb és egyedüli alkotóelemére.
2.4 Ezen nyilatkozat megalkotása során az ELCT teljesen tisztában van a küzdelmekkel, amelyek azokban az országokban zajlottak, ahol az azonos neműek közötti házasság legalizálása megtörtént; a feltételek és a kultúra lehetőséget teremtett a „modern” életforma kialakulására, ahol már nem néznek rossz szemmel az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatra. Elkerülhetetlen, hogy a társadalom ne változzon, de tisztán kell látnunk, hogy vannak dolgok, amelyek változnak, míg vannak dolgok, melyek sohasem fognak megváltozni. Például biztosan tudjuk, hogy nem lesz olyan idő, amikor majd az orr veszi át a száj szerepét, vagy amikor a fül kerül a szem helyére!
2.5 Igaz, hogy vannak olyan értékek, amelyeket rossz szemmel néztünk az elmúlt években, most azonban észrevétlenül pozitív és elfogadó magatartással fordulunk feléjük. Az is nyilvánvaló, hogy a modern társadalom sok mindent máshogyan lát. Az is igaz azonban, hogy az egyháznem építhet változó értékekre és bizonytalan alapra. Fontos, hogy az egyház értékei és alapelvei rendíthetetlenek maradjanak a tudományos, kulturális, politikai, társadalmi, gazdasági és más erőkkel szemben egyaránt. Ez az egyház hiszi, hogy Isten Igéjében lakoznak az élet alap – elvei, amelyeket nem lehet megváltoztatni vagy újraértelmezni idővel, hellyel és körülményekkel. Egyik ilyen alapelv a szent házasság és ennek következményei. Ebből kifolyólag az azonos neműek közötti házasság helyeslésével nem fogadjuk el Isten igéjének alapját a folyamatos teremtésre vonatkozólag.
2.6 Mindemellett az Európában és Amerikában végbemenő kulturális és társadalmi változásokra nem szabad úgy tekintenünk, mint a világ más részei számára követendő irányelvekre. Ezeket a társadalmi változásokat nem szabad más országokra ráerőltetni, mivel más helye ken megvan az embereknek a saját kultúrájuk és értékeik, amelyeket szeretnének megvédeni és megőrizni. Nekünk, tanzániai, afrikai embereknek is megvannak a saját, évek során kialakult kultúránk és értékeink, amelyek az életmódunkat irányítják. Ezek csak férfi és nő között tartják elfogadhatónak a házasságot. Ezért, míg lehetnek olyan földrajzi területek, ahol kialakulhatnak olyan körülmények, amelyek hatására elfogadhatóvá válhat az azonos neműek házassága, addig fontos tisztán értenünk, hogy a mi helyzetünkben (kultúra és értékek) nem fogadhatjuk el ezeket a házasságokat.
2.7. Az a nézet, mely szerint két ember házastársi vagy párkapcsolata annak a két embernek a „magánügye”, egyoldalú megközelítés. Az ELCT úgy gondolja, hogy a házasság ténye nem csupán a házas társakat érinti, hanem azt a nagyobb közösséget is, ahová az a két ember tartozik, így ezekre az emberekre hosszú éveken keresztül hatást gyakorolnak majd. Ezért nem megengedhető, hogy az a két ember mindenkit becsapjon azon az alapon, hogy „Hagyjatok békén, ne avatkozzatok bele a dolgainkba; ezek a mi saját dolgaink, és az a mi saját döntésünk, amit teszünk” stb. Nem! Az egyházi és társadalmi életnek vannak olyan területei (pl. a környezet és a kultúra megőrzése), ahol humánpolitikai kérdésekben érintettek vagyunk, függetlenül attól, a világ mely részéről van szó, felelősséget hordozva az emberiségért; hogy senki se tehesse tönkre más ember ember voltát fényes nappal mindenféle következmény nélkül. Ez az, ami történik az azonos neműek házasságának kérdésében.
3. Befejezésül
3.1 Ennek következtében erre a szilárd alapra és az Egy Egyház fogalmának megértésére alapozva, és annak szükségessége miatt, hogy az Egyházat pásztoroljuk, mindig szem előtt tartva Isten Igéjét és annak mély jelentését, az ELCT nem szégyelli, hogy kiáll az Úr mellett. Az ELCT hevesen vágyik arra, hogy prófétai hangon rögzítse állásfoglalását, miszerint az azonos neműek közötti házasság végzetes, és egy tövis a mi Urunk, Jézus Krisztus testében (1Kor 12,12–27). Egy tövis, amely sok fájdalmat okoz az ELCT egyik régi sebén és mindenfelé a világban, ahol hasonlóan gondolkodnak az azonos neműek közti házasság ízléstelen és botrányos témájáról, ami már kimondatlan zavart, súrlódást és szégyenkezést okoz a nemzetközi kapcsolatok és vezetés számtalan szintjén.
3.2 Az ELCT bármely egyoldalú döntést, amely a házasság általánosan elfogadott és elismert normáival nem összeegyeztethető, gúnynak és rettenetesen károsnak tekint az Egyházra mint Krisztus testére nézve.
3.3 Az ELCT szenvedélyesen visszautasítja a Szentírásnak az azonos neműek közötti házasság törvényesítése érdekében történő félreértelmezését és botrányos használatát.
3.4 Hisszük, hogy nincsen Isten egyházának olyan része, amely egyedül képes lenne megbirkózni minden ki – hívással a Krisztus testében létrejövő egység nélkül. A mondás szerint: Egységben az erő. Az azonos neműek közötti házasság témaköre azonban durván aláásta ezt az egységet és meggyengítette közös erőnket.
3.5 Kétségtelenül nem segít és nem is elég, ha egymást vádoljuk és ítélkezünk egymás felett, amiért ebben a dologban különbözőképpen gondolkodunk. Imádkozunk a Szentlélek bölcsességéért, hogy uralkodjon és vezessen minket imádságban, bűnbánatban és folytonos szerető lelki intésben. Mindig szem előtt kell tartanunk Isten igéjét: Kol 3,5–17.
3.6 Bátorítjuk, és szorosan fogjuk azoknak a kezét világszerte az egyházban – akár sokan, akár csak kevesen vannak –, akik ellenzik az azonos neműek közti házasság törvényesítését. Mindenkit arra hívunk, hogy továbbra is só és világosság legyünk a kapcsolatainkban, így erőnket a közöttünk levő egységre irányítsuk – egységre, amely nem enged több sebet ejteni Krisztus testén, az Egyházon.
3.7 Gonosz időket élünk: a gonoszság meg akarja semmisíteni Isten Egy házát. Ezért felszólítjuk a keresztyéneket az ELCT-ben, és más, hasonló gondolkozású egyházakban, hogy továbbra is járjanak közben imádságban, és őrizzék meg a személyes bizonyságtételüket, hogy áldást nyerjen az Isten egész Egyháza.
3.8 Figyelmeztető jelzést kell adnunk minden ELCT-tag számára, hogy legyen éber; szilárdan álljon, tanulmányozza Isten Igéjét, és utasítsa vissza az idegen tanításokat, amelyek könnyen elnyelik mind az új, mind a régi hívőket ebben a globalizált világban.
3.9 Minden tényleges kapcsolatunkban – egyházakkal Európában, Amerikában és máshol – Egyházunk világossá tette álláspontját. Például válaszolva a Lutheránus Világszövetség (Lutheran World Federation, LWF) kérdőívére a lelkészek áthelyezésére vonatkozóan – abban a hiszemben, hogy egy ilyen kérdőív célja az, hogy a szélesebb körű LWF-tagság nézeteit figyelembe vegye – mi azt mondtuk:
3.9.1 Az ELCT mint az LWF tagja kijelenti, hogy egyházunk nem kész a lel – készek áthelyezését elfogadni azok esetében, akik azonos neműek közötti kapcsolatban élnek, vagy ennek támogatói vagy fanatikusak. Nyíltan szólva, az ELCT nem lát szívesen munkatársai között senkit, aki azonos neműek közötti házasságban vagy kapcsolatban él, vagy ezt támogatja. Az ELCT ebben határozott és nem változtathatja meg álláspontját semmilyen kérésre. Anyagi függésbe hozatalt és jogtalan nyomásgyakorlást nem tartunk elfogadhatónak!
3.9.2 Az ELCT még más szervezetekkel (LWF, WCC, LMC és mások) való kapcsolataiban sem helyesel semmiféle kampányt vagy olyan személyek „beszivárogtatását”, akik az azonos nemű házasok táborába tartoznak, vagy ennek vagy bármilyen más homoszexuális gyakorlatnak a támogatói.
3.10 Az ELCT nem kényszerítheti az Európában és Amerikában élő embereket, hogy hozzánk hasonlóan lássanak és cselekedjenek ebben a témában, de annyit tehetünk, hogy nyíltak vagyunk a tárgy értelmezésében. Hitünk szerint a másik oldal meg fogja érteni és tiszteletben fogja tartani állásfoglalásunkat, melyet félreérthetetlenül fogalmaztunk meg ebben a nyilatkozatban. Továbbá az ELCT reméli, hogy barátai és partnerei, bárhol legyenek is, akik jelenleg hevesen ellenzik álláspontunkat ebben a témában, nem fogják megpróbálni – és kérjük, tartózkodjanak ettől – megváltoztatni azt.
Fordította: NG és NSÉ
A nyilatkozat megjelent a HÍD magazin 2011. IV. számában
